X. kerület

Budapest külső kerülete. Területe 32,50 km2. A gondozott parkok összterületét tekintve Kőbánya a fővárosi listavezető, 2 675 000 négyzetméternyi zöldterülettel. Lakossága 75.470 fő. Népsűrűség 2388 fő/km2

Van egy jó témád? Írd meg!

Fotók vegyesen

Partnerek

Hozzászólások

Szeretnék hírlevelet!

Hallgattassék meg a másik fél is: Kőbányai homályos IV.

2010.03.14. 12:52 Kvazimir

A szocialisták vezette kőbányai önkormányzat többször is bekerült a sajtóba. Fiktív tagtoborzással átvett vezetés az MSZP-ben, ezúton az önkormányzatban és cégeiben. Teljesítés nélküli megbzások és és kenőpénzek, ingatlanpanama. Érintettség a bróker-botrányban. Tudott e róla a szocialista önkormányzat? Andó Sándor, volt polgármesterrel beszéltünk.

A rendszerváltozáskor a volt állami nagyvállalatok után, az általuk elfoglalt belterületi földek értékének arányában részvényekhez jutottak az önkormányzatok. Kőbányának ma, ezek után 40 milliárdos részvényvagyonnal kellene rendelkeznie. Mi történt ezzel a vagyonnal? Hűtlen, vagy hanyag kezelés? Ebből finanszírozták az önkormányzat pazarló működését, a fiktív felújításokra költött milliókat?

Andó Sándor: Az állami számvevőszék nagyon komoly vizsgálatot végzett az önkormányzatnál. Folyamatosan egyeztettünk, bizonyos dolgokat megválaszoltunk, és valóban ez a megállapítás a részükről megfogalmazódott. Tulajdonképpen a legmagasabb szinten átbeszéltük ezeket az ügyeket. Az Állami Számvevőszék és az én véleményem között semmiféle különbség nincsen. Tehát amit én mondok, azt mondja az ÁSZ is. Az elmaradt haszonról beszél. Nem arról szól a történet, hogy itt valami más történt volna, azt mondja, hogy akkor, amikor ez a cég megkapta a részvényeket, akkor kezelésre kapta meg és nem abból a célból, hogy eladja, és más részvényeket vegyen rajta. Ezekről a részvényekről kizárólag az önkormányzat döntött, hogy mikor adja el. Ez a részvénycsomag jellemzően letétben volt. Egy bizonyos részét, egy 1 milliárd forintnyi részét lehet, hogy megkapta a Kőbányai Befektetési Tanácsadó (KÖBETA) értékesítésre – én is felejtek, nem kelek-fekszek mindennap ezzel a történettel. Ha meg is kapta, a K&H abból nem értékesített. Adja magát, hogy az önkormányzat cége ebbe belekeveredett, de tény, hogy a KÖBETA megbízásából a K&H nem értékesített Richter részvényeket. Nem is a Richter részvényekkel kapcsolatban mondja ezt az ÁSZ, hanem a komplett részvénycsomaggal kapcsolatban, amit az önkormányzat átadott kezelésre a KÖBETÁ-nak. Viszont annak nem volt jogosultsága, hogy azt átváltsa állampapírokra. Nagyon szorosan meg volt kötve a Befektetési Tanácsadó keze. Az, hogy 500 millió elmaradt haszon volt ahhoz képest, ha átváltották volna állampapírra, végül is a „ha” kategóriája. Az igazi probléma abban állt, hogy kényszerértékesítésekre került sor. Amikor, az önkormányzatnak készpénzre volt szüksége, akkor azt mondta, hogy az árfolyamtól függetlenül értékesítsen. Itt bizony a KÖBETA által elképzelt stratégia megbicsaklott, és valóban, ha korábban átváltjuk állampapírba, akkor kedvezőbb lett volna a helyzet. Hozzáteszem, abban egységes volt a képviselő-testület, hogy ne váltsuk át. Ha akkor úgy döntöttünk volna, hogy átváltjuk, azt az ellenzékünk ellenezte volna a leginkább. Ezen természetesen mindig voltak viták. Az ellenzéknek mindig az volt a véleménye, hogy ne értékesítsünk részvényt. A működési költségek fedezetére jellemzően évi 1-1,5 milliárd forintnyi értékben bevonásra került. Persze lehet arról beszélni, hogy erre volt-e szükség, vagy nem, ha igen, milyen mértékben. Csak azt mondom, hogy egyik része kézzelfoghatóan megfogható, hogy mi lett ebből a pénzből Kőbányán, a másik része az itt élők komfortját javította. Ha összehasonlítja a mérlegeket évente, megnézi a költségvetési rendeletet és az azt követő évnek a májusban megjelenő elszámolását, akkor azzal szemben, ami a különböző újságokban megjelent, Kőbányán vagyonnövekedés volt. Az újságok vagy a kerületi Fidesz ezt az 500 milliót úgy kezeli, mintha valakik ellopták volna. Szó sincs erről: az elmaradt hasznot a legdörzsöltebb gazfickók sem tudják ellopni. Amikor ez az 500 milliós károkozás megjelent az ÁSZ leírásában, én a képviselő-testület elé terjesztettem, hogy akkor a KÖBETA fizesse meg ezt az önkormányzatnak. Erre természetesen nincs meg a vagyona, de a személyi konzekvenciákat le lehetne vonni. Nem az alapján, hogy ki beszél hangosabban, hanem a bíróság döntése alapján. Ez az én polgármesterségem utolsó évében történt, nem tudom, hogy áll az ügy.






















Szintén az ÁSZ vizsgálatára hivatkozva: a 2004-es jelentésük szerint a KÖBETA az önkormányzat 2,1 milliárdot érő részvénypakettjét forgatva 2000 és 2003 májusa között 248 milliós nyereséget ért el. Ebből a vagyonkezelési díj levonása után 3 millió jutott az önkormányzatnak.

 

 

Andó Sándor
Életrajz

1951. augusztus 6-án született Kőbányán, itt végezte iskoláit is. Vasútgépész technikusi, majd felsőfokú vasúti, és felsőfokú tűzvédelmi szakképesítést szerzett. A MÁV Északi Járműjavító Üzemben helyezkedett el, ahol műszaki tervezéssel, beruházásokkal foglalkozott, a felsőfokú képesítés megszerzése után önálló tervezői beosztásban, később az üzem tűzvédelmi vezetője lett. Alapítója a MÁV Északi 8.sz. tervezői VGMK-nak, majd az Intertechnika Kisszövetkezetnek. 1992-től az Intertraverz Rt. PR igazgatója. 1992-től a Budapest Kőbányai Önkormányzat önkormányzati képviselője, alpolgármestere, később tanácsnoka. 2002 óta Kőbánya polgármestere. 1989-től tagja a X. kerületi elnökségnek, az országos választmánynak, 2003-ig párttanács tag. Kiemelten fontosnak tartja a tömeg-és diáksport, továbbá a művészetek támogatását a fiatalság nevelésében, Wolverhampton angol testvérvárossal való együttműködésen belül anyanyelvi tanárok általi nyelvtanítást. Javaslata alapján került elhelyezésre a Pataky Művelődési Központba a Rock és Musical Színház. Szívügye a szociális háló erősítése, szociális bérlakások építése, társasházak felújítási programjának, valamint a városrehabilitációnak támogatása. Nős, két nevelt gyermeke van. Hobbija a wellness, színház, zene, utazás.

Forrás: mszp.hu

Volt egy úgy nevezett likvid részvénycsomagja a vagyonkezelőnek, ami azt jelenti, hogy bármikor el tudta adni és tudta értékesíteni, árfolyamnyereséget tudott vele elérni. Volt egy olyan részvénycsomagja, ami jellemzően még a tőzsdén sem mozgott. Ezt is megkapta vagyonkezelésbe. Tehát volt 2,1 milliárd forint likvid részvénye, és volt még 4-5 milliárd olyan részvénye, üzletrésze, ami lehet, hogy csak névértékben volt ennyi. A KÖBETA eljárt a közgyűlésekre, így képviselve az önkormányzat érdekeit.

Annak idején a sörgyárral kapcsolatban volt mintegy 100-120 millió forint névértékű részvényünk. Ezt a sörgyár a névérték 20 százalékáért akarta megvásárolni, de mi nem adtuk el. Később ezeket a részvényeket – ami a sörgyár szerint a névérték 20 százalékát sem érte el – el tudtuk cserélni ingatlanra, amelynek az értéke az 1 milliárdot mindenképp eléri, mert most tervezik eladni 1,5 milliárdért. Ezt is a KÖBETA intézte. Tehát, azt lehet mondani, hogy a vagyonkezelési díjat nem az árfolyamnyereség után kapta, mert azután neki ki volt alkudva egy jutaléka. Ezt nem lehet összevonni a vagyonkezelési díjjal. A 248 millió a Richter pakett forgatásából származott, de a vagyonkezelési díjat is ebből vonták le. Itt különböző dimenziójú költségek voltak együtt kezelve.



Amikor a Kőbányai Vagyonkezelőnél túlszámlázást tapasztaltak, rendőrségi feljelentést tettek. Az építési vállalkozó visszafizette az összeget. A vállalkozó később feljelentést tett Kaszab Csaba ellen azzal, hogy az ő vállalkozása csak fedőcég volt. Arra szolgált, hogy a Vagyonkezelő pénzét épületfelújítás címén felvegye, a munkát sose végezze el, de egy jelentős részét átutalja Kaszab Csaba alvállalkozóként hozzászegődött cégének. Ebben az ügyben Kaszab Csabát hivatali hatalommal való visszaélés jogcímén elítélték. Tudtak arról a szocialista vezetésű önkormányzatnál, hogy egyik frakciótársuk ilyen módon teszi zsebre az önkormányzat pénzét?

Amikor ez az ügy történt, Kaszab Csaba nem volt alpolgármester. Akkor György István Fideszes polgármester állt az önkormányzat élén, és ezt a túlszámlázást a Vagyonkezelő szocialista többségű igazgatóság tárta fel. Két határozatot hoztak: az egyik, hogy aki a kárt okozta, az térítse meg, a másik, hogy történjen rendőrségi feljelentés. Mindkettő megtörtént. Kaszab Csaba ennek az igazgatóságnak a tagja volt, tehát ő is megszavazta, hogy a vállalkozók ezt az összeget fizessék vissza. Nem egy vállalkozó volt, hanem négy-öt. Akkor ez az ügy a Vagyonkezelő egyik tisztségviselőjével hozták összefüggésbe, ezeket a papírokat mi a rendőrségnek átadtuk. Nem tudtuk akkor, hogy kit fog ez érinteni, és a vállalkozókról sem tudtuk, melyiküket fogja ez terhelni. Tehát ez akkoriban nem hozták összefüggésbe Kaszab Csabával. Ez később, a feljelentés után történt meg.


A Kulcsár ügy kirobbanása után végül sikerült a K&H-n behajtani a követelésüket. Ugyanakkor Váradi János, szocialista önkormányzati képviselő - akkor a KV Rt. és a KÖBETA igazgatósági tagja, a per 13. rendű vádlottja - a vádirat szerint havi 10 milliót kapott Kulcsár Attilától a taxis Gyuszin keresztül. Kulcsár vallomása szerint kapcsolatban állt önnel is. Felmerült, Váradi juttatott a hozzá került pénzből önnek, és dr. Neszteli István jegyzőnek is. Találkozott ön Kulcsár Attilával, illetve kapott e pénzt Váradi Jánostól?

Nagyon röviden a következőket mondom el ebben az ügyben. Polgármester 2002. október 1-től lettem, ezt megelőzően György István volt Kőbánya polgármestere. Én akkor, amikor polgármester voltam, találkoztam ezzel az üggyel, ami legföljebb 2002. augusztásig tartott. Egy bizottsági elnöknek a polgármesteri hivatal ügyeire nincsen ráhatása. Az, hogy Kulcsár Attila mit mondott és mit nem, azt nem tudhatom. Én azt tudom, hogy ebben az ügyben két alkalommal is meg lettem hallgatva, mint tanú. Ezt annak tudom be, hogy az ügy napvilágra kerülésekor már én voltam a polgármester.

Ebben az időszakban gazdálkodási tanácsnok volt. Polgármesterként tette meg a feljelentést, hivatalból, hogy a pénzéhez jusson az önkormányzat. Gazdálkodási tanácsnokként volt szerepe az ügyben?

Én a gazdálkodási, költségvetési bizottság elnöke voltam. Ez jár bizonyos hatáskörrel, többel, mint a tanácsnoké, mert az csak többet dolgozhat. Az elnöki már egy hatáskör, mert összehívja a bizottságot, előterjeszt ügyeket, de egy szavazat, nem több. Ezekben az ügyekben a közgyűlés döntött. Az, hogy Kulcsár Attilának van egy elképzelése az önkormányzat működéséről, nem jelenti, hogy az úgy is van.

A vádiratban az szerepel, hogy Váradi és Kulcsár között volt egy megegyezés, ami szerint a Váradi által kapott összegből ő más önkormányzati tisztségviselőknek is juttat. Itt merült fel az ön neve is. Hogy mi történt, azt nem tudjuk, ezért kérdezem önt.

Váradi János ilyet nem mondott. Miért mondott volna? Szerintem Kulcsár Attila sem mondott ilyet. Meghallgattak ebben az ügyben, de nekem a fő szerepem az volt, hogy visszaszerezzem ezt a pénzt. Átnézve a szerződéseket azt gondolom, hogy Kulcsár Attilának külső segítsége nem volt. Hogy ezt meg tudta tenni, az a bank belső szabályozottsága, vagy inkább szabályozatlansága miatt lehetett. Engem nem gyanúsítottak meg.

Találkozott Kulcsár Attilával?

Két szerződés került megkötésre a K&H-val. Az egyikben letétkezelési szerződést, a másikban pedig tanácsadói szerződést kötött az önkormányzat. Ilyen munkakapcsolatban persze voltunk a K&H-val, és annak képviselőjével, Kulcsár Attilával. Aki jellemzően elmondta, vagy írásban bemutatta azokat az új befektetési lehetőségeket, amiket a K&H dolgozott ki. Mi semmilyen új befektetési formát nem vettünk igénybe. Egy szerződésünk volt érvényben, a letétkezelési szerződés. Valóban, minket időről-időre tájékoztatott Kulcsár Attila, hogy hogyan áll a tőzsde, mit javasol. Ilyen megbeszélések voltak. Mint gazdálkodási-költségvetési bizottsági elnök, vagy mint gazdálkodási tanácsnok én meghallgattam, tájékozódtam, ha kért tőlem időpontot. Egy munkakapcsolat volt. Nyilvántartottuk, hogy milyen követelésünk van a K&H-val szemben. Amikor volt egy vezetőségváltás a K&H-nál, akkor megküldték nekünk az ő valóságos nyilvántartásukat. Ekkor tettük meg a rendőrségi feljelentést. Én úgy gondolom, hogy Váradi János szerencsétlenül keveredett bele ebbe az ügybe, aztán benne ragadt. Az a papírokból világosan kiderült, hogy a KÖBETÁ-nak semmiféle kapcsolata a K&H-val nem volt, pedig az első állítások erre voltak kihegyezve. Ő annak volt az elnök-vezérigazgatója. Valóban kötöttek egy szerződést a K&H-val, amit rövid időn belül visszavontak. Nem vagyok benne biztos, de úgy rémlik, hogy Kulcsár Attila bizonyos tranzakciókban mintha élt volna a KÖBETA fejlécével, de a cégnek ehhez nem volt semmi köze. A KÖBETÁ-nak semmilyen követelése nem merült fel a K&H-val kapcsolatban, kára, amit meg kellett volna téríteni, nem keletkezett.

Korábban a KÖBETA kezelte az önkormányzat részvényeit. Lehetett szerepe Váradi Jánosnak abban, hogy az önkormányzat Kulcsár Attilát bízta meg annak a forgatásával?

Tekintve, hogy Kulcsár Attila többször tett olyan ajánlatot, ami a vagyonkezelést érintette, én hoztam össze őket. Ha van olyan szakmai téma, ami rájuk tartozik, akkor azt beszéljék meg. Ez csak azután történhetett, hogy a K&H befektetési Rt.-vel az önkormányzat szerződést kötött. Én úgy gondoltam, hogy Kulcsár Attila vagyonkezelésre tett ajánlataival kapcsolatban célszerű, ha a KÖBETA foglalkozik. Én valóban létrehoztam egy ilyen találkozót, de ez később nem realizálódott, csak élénk fantáziákat indított be.

Szólj hozzá!

Címkék: korrupció andósándor

A bejegyzés trackback címe:

https://10ker.blog.hu/api/trackback/id/tr701558442

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása