Budapest Törvényhatósági Bizottsága 1927. évi 250. felügyeleti határozata szerint a Szegényház téren (ma: Rózsák terén) levő régi, korszerűtlen szegényházat megszünteti és a főváros idős, ápolásra szoruló szegényei számára 1600 férőhelyes modern otthont építenek.

























A kiírt tervpályázat alapján az új épületegyüttest hármas tagozásban kellett elkészíteni. Külön egy épületet az ápolásra szoruló, de egészséges gondozottak részére, egy kisebb, kórházszerűen működő épületet a betegeknek és egy harmadik épületet a tüdőbetegek részére.
A bíráló bizottság úgy határozott, hogy a kivitelezési megbízást megosztva adja ki: kétharmadát Maróthy Kálmánnak, egyharmadát pedig Szabolcs Ferencnek ítélték oda. A két terv egyesítésében Rimanóczy Gyula működött közre. A fentiek szerint a három tervezett épület nagyságrendi megoszlása a következő volt:

   1. Az egészségesek 1000 férőhelyes otthona: 12 000 m2
   2. A betegek részére 450 férőhelyes kórházi épület (a mai "A" épület).
   3. A 150 ágyas tüdőosztály (a mai "E" épület).

A kivitelezést pénzügyi okokból, két ütemben tervezték. Miután az elsődleges cél a főváros elaggott betegeinek egyesített helyen való ápolása és gyógyítása volt, ezért az első ütemben a kórházi épület és a tüdőosztály megépítése szerepelt. A harmadik épület megépítése, amelyet a Lavotta utcai részre terveztek, a II. Világháború miatt végleg meghiúsult. A teljes építkezés költségeit 4 131 830 pengőre becsülték és ténylegesen 3 793 701 pengőbe került. A Népjóléti Minisztérium 480 000 pengő hozzájárulást biztosított.

Az építkezést 1930 júliusában kezdték meg és 1931. őszén fejezték be. Az ünnepélyes átadásra és a kórház tényleges megnyitására 1932 június 21.-én került sor. A kivitelezés az akkori idők legmodernebb követelményeinek felelt meg. Fémvázas ablakokat és ajtókat alkalmaztak. A folyosók üveg-márvány lapjai, a termek különböző színű csempéi, az oszlopos lépcsőház, a tüdőosztály arany-klinker téglái és a különleges növényekkel beültetett park azt mutatta, hogy az alaposság mellett, a formai elemek alkalmazására is nagy hangsúlyt fektettek. Az épületeket átvevő bizottság azt javasolta, hogy az eredeti tervektől eltérően, Kőbánya lakosságát ellátó, aktív intézmény létesüljön. A javaslatot a Törvényhatósági Tanács elfogadta.

Az intézmény ünnepélyes megnyitására 1932. június 21.-én került sor. A megnyitást követő napon a kórházban megindult a munka, a kórtermek megteltek kőbányai betegekkel. A főépületben három belgyógyászati osztály (összesen háromszáz ággyal) és száz ággyal egy sebészeti osztály működött. A tüdőosztályon az akkor népbetegségnek számító TBC ellátásának és ápolásának minden feltétele rendelkezésre állt: külön sétálókerttel, nagy teraszokkal és sporteszközökkel kialakított épület Európában is kuriózumnak számított.

A kórház betegei, az első időszakban (1932-1940) Kőbánya Auguszta- és Sibrik-telepének lakói voltak. A II. Világháború során a kórházban sebesültek és fertőző betegek ellátását is végezték, különösen a László Kórházat ért bombatámadást követően. A kórház működése 1945 márciusában állt helyre.

A kórházban az első bővítésekre az 1955-71 évek közötti időszakban került sor. Bár Kőbánya két szülőotthonát, a 'Gizellá'-t és a 'Paulá'-t 1950-ben az intézményhez csatolták, mégis szükséges volt egy korszerű Nőgyógyászati Osztály létesítése is, amely Zsigmond Zoltán vezetésével 1955-ben kezdhette meg működését. A Zárday professzor által vezetett III. sz. Belgyógyászati Osztály pedig, Kardiológiai Osztállyá alakult át. 1956-ban, illetve 1967-ben a Gizella és a Paula krónikus osztályokká alakultak át. 1954 és 1961 között a 160 ágyas Tüdőosztály sebészeti részleggel kiegészítve működött. 1950-ben megnyílt az Orr-Fül-Gégészeti Osztály, amely 1957-ben, az 'A' épület negyedik emeletén korszerű műtővel egészült ki. 1957-ben a laboratórium és a Röntgen Osztály fejlesztése és a Gyógyszertár megnyitása is lezajlott.

1971. májusában átadták a kórház új, 103 ágyas épületét. A kórház Területi Vezető Kórház lett. 1972 január 1.-én megkezdte működését a Szemészeti Osztály, 1973-ban pedig Buda, Óbuda és Pest egyesítésének centenáriumán átadásra került az új igazgatósági épület. Ugyancsak 1973-ban felújították a II. és III. sz. Belgyógyászati Osztályt, megalakult az Anaesthesiológiai és az Intenzív Osztály. 1977-ben létrejött a Művese Állomás. A legtöbb osztályon 1973 és 1979 között korszerűsítés és bővítés zajlott le. A különböző kiszolgáló egységek létrehozása illetve rekonstrukciója is befejeződött 1980-ig. 1975 és 1980 között, a X. kerület lakossága 70 000-ről 110 000-re növekedett és XVII.-XVIII kerületek lakosságszáma is számottevően gyarapodott. A kórházra háruló területi ellátási feladatokban könnyített a Délpesti Kórház 1981. évi megnyitása.

1977. január 1-ével integrálták a kórházzal a X. kerületi felnőtt járóbeteg szakellátást (a szakrendelőt, a körzeti és üzem egészségügyi szolgálatot), valamint 1981. január 1-étől integrálásra került a XVII. kerületi felnőtt járóbeteg szakellátás, valamint a két kerület gyermek alapellátása is.

Az 1980-as években a nehezedő gazdasági helyzet ellenére is sikerült szelektív fejlesztéseket megvalósítani. Új helyiségekben és eszközfelszereléssel kezdhette meg működését 1983-ban a Szemészeti Osztály, a Központi Laboratórium és az Audiológiai Állomás, 1987-ben pedig az új Központi Anaesthesiológiai és Intenzív Terápiás Osztály.

1991-ben megtörtént az I. számú Belgyógyászati Osztály rekonstrukciója, a Sebészeti Osztályon ér- és plasztikai sebészeti ellátás indult meg. A Szemészeti Osztály új lézerkészüléket kapott. A szakrendelés fejlesztése a gyermek-nőgyógyászati, meddőségvizsgáló és andrológiai ellátással valósult meg.

1995 szeptemberében Dr. Papp László lett a kórház főigazgatója.

Az intézet strukturális változásai közül kiemelendő a gasztroenterológiai, endokrinológiai, angiológiai, kardiológiai és intenzív koronária ellátás önálló profilként való megjelenése. A 'Gizella' krónikus osztály épületében Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály kezdett működni, a kórházban megalakult a Kardiológiai Rehabilitációs Osztály. Az Urológiai osztályon urodinámiás készüléket helyeztek üzembe és prosztatarák szűrési programot indítottak.

1997-ben az intézmény 65. évfordulóján felavatták a kórház parkjában emelt professzorok tornyát, amely a kórház iskolateremtő, orvosprofesszorainak állít emléket. Ez az emléktorony része lett a kórház logójának is.

1997-ben megkezdődött az invazív intervenciós kardiológiai ellátás kialakítása. Átadásra került az új konyhaépület és ebédlő.

Vállalkozási keretek között ígéretes fejlődésnek indult az ultrahangos vese- és epekőzúzás, a citológia és szövettani diagnosztika.

1998-ban kezdte meg tevékenységét az Anaesthesiológiai Ambulancia és a fájdalom ambulancia. Az Urológiai Osztályon bevezetésre került a lökéshullámokkal való kőzúzás (ESWL), Nőgyógyászati Osztályon a korszerű endoszkópos műtéti gyakorlat. A diabetes rendelésen belül külön 'láb-ambulancia' jött létre. Megalakult az Osteoporosis Centrum, az infektológiai konzíliumokat pedig Dr. Ludwig Endre professzor látja el. A Gasztroenterológiai Osztályon a tápcsatorna vérzéses betegek ellátására külön szubintenzív részleg alakult meg. A rendelőintézetekben több gondozó korszerűbb körülmények között folytatta tevékenységét. A III. sz. Belgyógyászati Osztály a kelet-pesti régió Hypertonia Centruma lett és a pajzsmirígy betegek ellátását is elindították.

Bővült az endoszkópos és ultrahang műszerpark. Fejlesztésre került a Kórház-hygienés Osztály, megszervezésre került a haematológiai konzíliumok rendszere.
Létrejött a Controlling Osztály, fejlesztésre került az informatikai rendszer.

1999-ben a kórház elnyerte az ISO 9002 minőségügyi tanúsítványt. A fővárosi kórházak közül elsőként vezette be a kórház az ISO minőségbiztosítási rendszert. Az ISO 9001:2001 szabványnak megfelelően került e rendszer átalakításra, amelyet a DEKRA Nemzetközi Tanúsító Céggel auditált a kórház. Több osztály rezidens képzése akkreditációt nyert. Öt orvos PhD fokozatot nyert el, a szakmai kollégiumok munkájában négy osztályvezető főorvos vett részt.

2000-ben megalakult az Angiológiai Haemodinamikai Egység, megvalósult az Angiológiai Centrum. A DEXA új csontsűrűség mérő készüléket helyezett működésbe. Az orvosok és szakdolgozók részére folyamatosan kreditpont szerző tanfolyamok kerülnek megszervezésre.

2000. október 1-én különvált a Neurológiai és a Psychiátriai Osztály. Korszerűbbé vált a gép és műszerpark, a klinikai laboratórium működése.

2001-ben létrejött az Onkológiai Szakambulancia és a neurológiai kúraszerű ellátás.

2002. júniusában kórházunk 70., 2007. júniusában 75. évfordulóját ünnepelte, melyek alkalmával 'Jubileumi Tudományos Évkönyv' került kiadásra és a Pataky István Művelődési Házban 'Jubileumi Tudományos Ülés' megtartására került sor.

A Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet történetének egyik legjelentősebb és legnagyobb fejlesztésének átadására 2006. szeptember 30.-án került sor. A Kórház új diagnosztikai és műtéti tömbje az ország legnagyobb egészségügyi tárgyú címzett és önkormányzati támogatásából kivitelezett – összesen több mint 10 milliárd forint értékű - egészségügyi beruházása volt.
A Bajcsy-Zsilinszky Kórház Igazgatósága által összeállított orvos-szakmai program jóváhagyása után a Fővárosi Önkormányzat megbízásából az ALTANA Építész és Épületgépész Mérnökiroda Kft. elkészítette a létesítmény engedélyezési és kiviteli terveit. A Kőbányai Önkormányzat kiadta az építési és a területen lévő régi, „H” jelű épület bontási és az új épület építési engedélyét. A Fővárosi Közgyűlés 46/2003 (I.30.) határozatával és az Országgyűlés a 2003. évi LIX. törvényben jóváhagyta a Bajcsy-Zsilinszky Kórház rekonstrukciós programját.

Az új diagnosztika és műtéti tömb keretében, az alábbi szervezeti egységek kerültek új, az adott időszak legfejlettebb technológiájának megfelelő körülmények és műszertechnológiai felszereltség mellett elhelyezésre, a világszínvonalú, gyors és hatékony betegellátás biztosítása céljából: radiológia, központi laboratórium és mikrobiológiai központ, kardoivaszkuláris katéter laboratórium és endoszkópia, két műtőszint, intenzív osztály, valamint a földszinti ambulanciák, betegfelvétel, sürgősségi központ, illetve az alagsorban és a legfelső szinten elhelyezett sterilizálók, gépészet és klímagépház.

Az új épület alapkövét 2004. június 11-én tették le (Demszky Gábor Budapest főpolgármestere és Mandur László az országgyűlés alelnöke). A kivitelezési munkálatok 2004. júniusában kezdődtek. A hatékony munkaszervezés, a megfelelő minőségű kivitelezés és a kiváló előkészítés eredménye, hogy Magyarország példaértékű egészségügyi beruházása a kivitelezők kezdeményezésére előrehozott átadással elkészülhetett. A 2006. szeptember 30.-i átadás ünnepségére Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Dr. Molnár Lajos egészségügyi miniszter és Dr. Demszky Gábor főpolgármester részvételével került sor.

A műtéti és diagnosztikai tömb keretében biztosított műszerfelszereltség mellett, a tradicionálisan kiváló kardiológiára alapozva közvetlen szívsebészeti háttér nélkül sikeresen és eredményesen működtethető kórházunkban a szívkatéteres laboratórium, a digitalizált képdiagnosztika és központi laboratórium, valamint a legkorszerűbb feltételek mellett végezhetők el a szükséges műtétek.

A diagnosztikai és műtéti tömb átadását követően, a fejlesztések a Bajcsy-kórházban tovább folytatódtak. 2007. októberében megnyílt a computer-tomográffal (CT), mágneses rezonancia (MR) valamint csontsűrűség mérő DEXA berendezésekkel felszerelt diagnosztikai központ.
A Bajcsy-Zsilinszky Kórház, saját bevételei, valamint az OEP-kassza többletbevételeinek felhasználásával, 2008 márciusában 460 betegágyát cserélte le a legkorszerűbb Hillroom ágyakra, a fekvőbetegek komfortérzetének növelése és legkorszerűbb betegellátás feltételeinek biztosítása érdekében.
A kórház központi laboratóriumának az új diagnosztikai és műtéti tömbbe költözése eredményeként felszabadult, „C” épület földszintje területén új környezetben, európai szinten is a legmodernebb és legmagasabb szintű technológiát képviselő eszközfelszereléssel ellátott, gasztroenterológiai és endoszkópos ambulancia nyílt meg 2008. májusában. Kórházunk európai szinten felszerelt „High-Tech” endoszkópos laborjában rendszeresen végezzük a legkorszerűbb diagnosztikus-terápiás beavatkozásokat, évente 6-8000 alkalommal. A komplett számítógépes betegirányító rendszernek (EndoBase) köszönhetően az elvégzett vizsgálatok teljes körűen dokumentáltak. Az intézeti digitális képarchiváló és leletező rendszerrel (PACS) összekötve a leletek minden orvos számára elérhetőek a kórház bármely osztályán. A nyelőcső savi reflux betegségének tipizálásában, a rákmegelőző állapotok és a korai rák felismerésében az NBI technológiát vezettük be, a gyógyításban nagy jelentőségű a az endoszkópos nyálkahártya eltávolítás, az Argon-plazma coagulációs technika, és a photodinámiás lasertherápia. A gyomor nyálkahártya rákmegelőző állapotainak és korai rák elváltozásainak eltávolítását rutinszerűen végezzük. Az epeút és a hasnyálmirigy endoscopos invazív beavatkozásai sokszor az egyetlen gyors lehetőséget jelentik a betegek gyógyulása érdekében, kiterjesztett, költségigényes klasszikus műtéti beavatkozásokat kiváltva, vagy azok időzítését megkönnyítve. A vastagbél vizsgálataihoz endoszkópos vizsgálónkban a legkorszerűbb 150 szeres nagyítást adó zoom technikával működő endoszkópos rendszer áll rendelkezésre, amellyel pontos irányított mintavétellel tehetjük teljessé a nyálkahártya-elváltozások diagnózisát.
A folyamatos fejlesztések optimális kivitelezése érdekében rendelkezésre álló terveket felhasználva, új összekötő híd épült a kórház „C” és „D” épületei között, melynek átadására 2008. június 10.-én kerül sor. Ezen összekötő híd és a kapcsolódó felvonók, illetve a kiépített alagsori folyosók által a kórház összes betegellátást végző építménye és szervezeti egysége a legkorszerűbb, fűtött, zárt körülmények között elérhető anélkül, hogy a szállításra szoruló betegeket az időjárási viszontagságoknak kellene kitenni. Az „összekötő híd” használatba vételével megszűnt a kórház „pavilon-jellege” és körbejárhatóságával a legmodernebb elvárásoknak is megfelel.
A híd megkönnyíti a korszerű betegellátást, lehetővé teszi a gyors és sikeres egészségügyi beavatkozásokhoz szükséges akadálytalan közlekedést. A hídon mintegy 200 beteget szállítanak hetente.
A gasztroenterológiai és endoszkópos részleg, valamint az összekötő híd összberuházásának 120 millió forintos költségét a Bajcsy-Zsilinszky Kórház saját forrásaiból, a X. kerületi önkormányzat támogatásával biztosította. A fejlesztések magasabb színvonalúvá, komfortosabbá, gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a kórház ellátási körzetében élő mintegy 200. 000 lakos ellátását.

A betegfogadás korszerű körülményeinek megvalósítása érdekében, 2008. decemberében kivitelezésre és átadásra került az új személyi bejáró, betegfelvételi központ és információs szolgálat, valamint biztonsági- portaszolgálat kialakításával.


Kórházunk fennállása óta, számos híres orvos személyiség dolgozott az intézményben. Mindenképp meg kell említeni Dr. Perémy Gábor belgyógyász, c. egyetemi tanárt, Dr. Mester Endre sebész, egyetemi tanárt, Dr. Keszler Pál európai hírű mellkassebész professzort, Dr. Zárday Imre professzort, a magyarországi kardiológia egyik megteremtőjét, Dr. Kerkovits Gyula c. egyetemi docenst, akit az intenzív kardiológia specialistájaként tartanak számon, Dr. Szigeti István egyetemi docenst, a kiváló haematológust és Dr. Beliczay-Pavlik Miklóst, aki létrehozta, az általa 33 éven át vezetett Röntgen Osztályt.

A kialakult magas szakmai színvonal és a naprakész szervezési rendszer vonzóvá teszi a kórházat a tanulni vágyó orvostanhallgatók, orvosok és betegeink számára is.


                                                                                                 Forrás: Bajcsy.hu