Amiről már régóta szó volt az most hirtelen valóság lett. Az Ujhegy.hu internetes portálon találtam rá arra a cikkre, amelyben a kerületi önkormányzat Vagyongazdálkodási és Kerületüzemeltetési Bizottsága azt javasolja a képviselő-testületnek, kérje fel a Polgármestert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ingatlan birtokbaadása érdekében.

Számos hírt hallottam már erről az ügyletről, de mindig azt hittem, hogy kacsa az egész. Abszurd ötletnek tűnt, hogy a kerület egyik legkihasználtabb zöldterületét a környék lakói megkérdezése nélkül eladják a fejük fölül.

Graffiti. Ez az a jelenség, ami szinte az egész társadalmunkat megosztja. Sokan vandalizmusnak tekintik, mások önkifejezésnek, esztétikus városformáló alkotásoknak. Egyesek szemében a graffiti kiállításra méltó művészeti stílus, de sok ember csak az úgynevezett "tag"-eket ismeri, amiket úton-útfélen (lakóházak falán, buszmegállókban, vonatok oldalán is) látni lehet.

Az első hivatalosan elfogadott álláspont szerint az első graffitikét a második világháború idején amerikai katonák firkálták a bevett házak falára, hogy megjelöljék őket Pl. „Itt játam Kilroy”. A példa átragadt másokra is, és számos kikötőben újabb és újabb kilroyos felirat jelent meg, amelyek később a külvárosokban, majd a városok más részein is elterjedtek. Később a vietnámi háború amerikai katonái már saját tageiket (aláírásaikat) terjesztették a világ szinte minden részén.

A mai nap körbenéztem Újhegyen, kíváncsi voltam változott e valami a kerület egyik legnagyobb és legnépesebb városrészében. A környéken a legtöbben a több mint 6000 háztartásnak otthont adó tízemeletes sorházakkal telezsúfolt lakótelepén laknak. Ezeket a házakat monumentális, szürke épületeknek képzeljük el (nem ok nélkül) betonperonokkal, parkolókkal körülölelve.

Ennek a megállapításnak ellent mond, amit ma tapasztaltam. A lakótelep északi részén tehát a Mádi utcától délre fekvő Dombtető utcai épületek lakói megelégelték az egyhangú szürkeséget, a végeláthatatlan aszfalt tengert és megkezdték a házak külső szigetelését, aminek köszönhetően a azok új, emberbarátibb külsőt kaptak. Sőt az épületekhez tartozó előkerteket is beültették virágokkal, tujákkal, bokrokkal.

Ez a nyolcszögletű ablakokkal ellátott narancsszínű, űrállomásra emlékeztető közlekedési csomópont, Budapest egyik jellegzetes épülete, kerületünk egyik leghírhetdebb pontja. Azok is ismerik, akik soha nem jártak még itt. Átépítése előtt (néha még most is) hajléktalanok, utcai árusok, piások olvasztótégelye volt. Melőtt az erre járó ember betévedt ide vett egy nagy levegőt, amit nem is engedett ki, amíg nem lépett be a metró kocsiba.

Mára a régi KÖKI kevésbé ismert nevén a ""modern műanyagból készült, tűzveszélyes hajléktalanszálló" kezd eltűnni a szemünk elől, helyére űrtechnikával készültő többszintes bevásárlóközpont épül. A gyrosos helyét felváltja valamelyik gyorsétteremlánc egysége, csipogó elemes ébresztőórát legfeljebb az pláza Swatch boltjában tudok majd venni (gyanítom nem 100 forintért) és a szilveszteri petárdát is új helyről kell majd beszereznem.

Tisztelegve a hely szelleme, közösség teremtő ereje előtt felforgattam az internetet a hely történetéért, sikerrel. A poszt végén KÖKI-s életérzés videó formájában is!

Japán kert, uszoda, üzletsor, sportpályák, szánkódomb, kutya futtató. Ezeket az ígéreteket kaptuk mi Kőbányai lakosok az önkormányzattól valamikor 2002 tájékán a Gergely utca, Sibrik Miklós út, Noszlopy és Harmat utca által határolt 25 hektáros területre. Természetes majd kiugrottunk a bőrünkből hiszen ez a telek a hőskorban még szemétlerakóként funkciónált.

Tudtam, hogy az átadás csúszik hiszen eltelt cirka hét év, majdnem két választási ciklus, kézzelfogható eredmény nélkül. De mikor kilátogattam a "parkba" megdöbbentő látvány fogadott.

A már említett tervek természetesen nem váltak valóra, se utak, fák, bokrok nincsenek a területen, nemhogy Japán kert. Megnéztem a szánkódombot is (kép bal oldala). Mindössze rozsdás fémhulladékot, üvegszilánkot, építkezési törmeléket találtam a helyén.  "Ezt hozta össze az önkormányzat 250 millió forintból?"-kérdeztem magamtól. Mert ennyibe került, hogy a másfél évtized után ismét szemétlerakóvá váljon ez a terület.

Szétnéztem az interneten és találtam egy igen részletes cikket az egyik honlapon, ami számomra egyértelművé tette ki(k)nek a zsebébe vándorolt a park kialakítására szánt pénz. A nagy terjedelemre való tekintettel három részletben (minden héten egy részt) teszem fel a teljes cikket.