Az ingatlanmenedzser.hu ma megjelent cikkében összegyűjtötte a legnagyobb hazai ingatlanpanamákat, amelyek elkövetői politikusok, polgármesterek, vezető beosztású állami alkalmazottak voltak. Összeállításukban kizárólag jogerős ügyeket mutattak be.

A Fővárosi Ítélőtábla tavaly hagyta helyben a Fővárosi Bíróság 2007 végén született ítéletét, melyben a testület két év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte Kaszab Csabát, Kőbánya egykori alpolgármesterét. A politikus 4,43 millió forinttal gazdagodott jogalap nélkül egy ingatlan felújítása kapcsán - állapította meg a bíróság, amely letöltendő börtönbüntetésre, illetve pénzbírságra ítélte a kőbányai  önkormányzat egyik vezéralakját.

Kaszab Csaba 2002 és 2006 között Kőbánya alpolgármestere volt. Korábban, 1998 novemberétől 2002 októberéig a kőbányai önkormányzat beruházási és városüzemeltetési bizottságának elnöke volt, 1998 decemberétől 2002 novemberéig pedig a Kőbányai Vagyonkezelő (KV) Rt. igazgatótanácsának is tagja.

Kaszab hivatali munkakörével visszaélve egy ismerős építési vállalkozónak szerzett önkormányzati társasházi felújítási munkákat, aki az utánuk járó díj nettó értékének felét visszautalta Kaszab Csabának. A jogerős ítélet szerint Kaszab folytatólagosan elkövetett vesztegetésben bűnös, ezért két év letöltendő szabadságvesztést kapott. A bíróság több mint 4 millió forint megfizetésére is kötelezte a politikust.

A politikus arra utasította az önkormányzati vagyongazdálkodót, hogy alvállalkozóként foglalkoztassa egy baráti ismerősét, ráadásul tegyenek úgy, mintha pályázaton nyerte volna el a munkákat. A vagyonkezelő 32,3 millió forintot fizetett ki az ismerős vállalkozónak öt kőbányai társasház felújítása után.

A legfrisebb fejlemény az ügyben, hogy Kaszab védője kérelmezte a jogerős ítélet felülvizsgálatát. Az indítványnak a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, és elrendelte a bírósági eljárás megismétlését. Közben a volt kerületi politikus egészségügyi okokra hivatkozva halasztást kapott a börtönbe vonulás alól.

Kaszab jogerős ítéletét azért helyezte hatályon kívül a Legfelsőbb Bíróság, mert a másodfokú döntésben részt vett egy olyan bíró, akinek közeli rokona volt a vizsgálat során közreműködő ügyvéd. Első fokra pedig azért került vissza az ügy, mert Kaszab Csabát nem tájékoztatták megfelelően, hogy ilyen súlyú bűncselekmény esetében, beismerő vallomás esetén sem kaphat felfüggesztett büntetést.

Forrás: http://ingatlanmenedzser.hu/iroda_es_uzlet/20100127_a_tiz_nagy_ingatlanbiznisz.aspx?s=rel