Az Obudsmann nemrég kiadott egy tanulmányt, ami az ország börtönviszonyait vizsgálta. Ebben a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetet, azaz a kerületünkben található Kozma utcai "A" és "B" komplexumokat és a hozzá tartozó Országos Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet marasztalta el leginkább.
Érdekesség, hogy a fent említett intézmények és a Venyige utcai börtön szállásolja el hazánk börtönlakóinak csaknem tizenöt százalékát. Ennek kapcsán felmerült bennem a kérdés, mit is tudok ezen intézményekről? Bevallom szinte semmit.
Pedig mint minden újhegyi panellakó én is testközelből nézhettem annak idején a Kozma utcai „B” objektum felépítését és végig kísérhettem a Kőbányai Bazár melletti házak börtönné alakítását.
A Budapesti Fegyház és Börtön több mint százéves múltra tekinthet vissza. A „Székesfőváros” által adományozott telken Wágner Gyula építész tervei alapján kezdték meg az építési munkálattt okat 1894-ben.
A közel héthektárnyi területen fekvő, akkor még csak 800 fő befogadására alkalmas épületegyüttest 1896. október 27-én adták át rendeltetésének Királyi Országos Gyűjtőfogház néven. Innen ered, hogy a pesti szleng és a börtönzsargon a mindenkori hivatalos elnevezéssel szemben a kezdetektől napjainkig csak „Gyűjtő” néven emlegeti az intézményt . Az intézményt építészeti, épületgépészeti szempontból sokáig Európa legmodernebb börtönei között tartották nyilván. A kor fővárosi viszonyait messze meghaladva az épületekben központi fűtés, saját áramfejlesztő telepről villanyvilágítás, az udvaron pedig két úszómedence is volt. Sajnos utóbbiak a többször végrehajtott átépítés, bővítés során eltűntek.
Az intézet tervezése, építése során a fő hangsúlyt az egyszemélyes elhelyezés alkalmazására fektették, azonban az átadás után alig egy évvel az itt elhelyezett fogvatartottak létszáma már jelentősen meghaladta a férőhelyek számát. A zsúfoltság, mint jelenség napjainkig végigkíséri az intézet történetét.
Olyannyira, hogy a nemrég megjelent jelentésben Magyarország legtelítettebb Bv-intézete lett. A jelenlegi 781 férőhelyen csaknem 1400-an osztoznak, ez 179% telítettséget jelent. A előírtak alapján hat légköbméter teret kell biztosítani egy fogvatartott számára. Férfiaknál 3, nők és fiatalkorúak esetében pedig 3,5 négyzetméternyi az előírt tartózkodási terület. Az egyszemélyes zárkák nem lehetnek kisebbek 6 négyzetméternél. Ezen adatok alapján vannak meghatározva a börtönök hivatalos férőhelyei – ám ezt szinte sehol sem tudják betartani. Vannak olyan négyszemélyes cellák is az intézményben, ahol hat-nyolc ember van egész nap. Ott legfeljebb annyi hely van, hogy ellenőrzéskor épp csak fel tudnak állni az elítéltek.
Az 1896-os átadással egyidőben kezdte meg működését az intézet területén létrehozott Országos Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet is, melynek tevékenysége napjainkig összeforr az intézettel. Hivatalos elnevezése jelenleg: Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI).
Ezt az intézetet bírálta a legkeményebben az Obudsmann kiadott tanulmánya. Ma zömmel 18-20 ágyas kórtermekben élnek a fogvatartottak, van olyan épületrész, ahol konnektorok sincsenek. Továbbá különösen aggasztónak találták, hogy az országos költségtakarékosság okozta létszámstop miatt nem tudnak ápolókat felvenni a megüresedett helyekre és a pszichiáterek átlagéletkora túl van a 70 éven. A jelentés sürgeti az IMEI új épületbe költöztetését is.
Külön kell szólni a mára emlékhellyé átalakított Kisfogház épületéről, történetéről. Az eredetileg fogházas elítéltek elhelyezésére szánt kétemeletes különálló épület az intézet fennállása alatt többnyire politikai foglyok befogadására szolgált. Az intézet legszomorúbb évei az 1956-63 közötti időszak, amikor is az 1956-os forradalom és szabadságharc elítéltjei kerülnek az épületbe, és itt került sor számtalan esetben a halálos ítélet végrehajtására is.
Az eltelt több mint száz év alatt természetesen több alkalommal sor került a történelmi épületegyüttes átalakítására, bővítésére. Ezek a változások egyrészt a munkáltatási területek bővítését, másrészt új férőhelyek építését jelentették. A legutolsó említésre érdemes időpont 1989, amikor átadásra került a „Palikertnek” nevezett területen egy panel-technológiával épült új elhelyezési körlet, a „B” objektum.
Hozzászólások