X. kerület

Budapest külső kerülete. Területe 32,50 km2. A gondozott parkok összterületét tekintve Kőbánya a fővárosi listavezető, 2 675 000 négyzetméternyi zöldterülettel. Lakossága 75.470 fő. Népsűrűség 2388 fő/km2

Van egy jó témád? Írd meg!

Fotók vegyesen

Partnerek

Hozzászólások

Szeretnék hírlevelet!

Kisvárosnyi bűnöző nyomorog a kőbányai börtönökben

2009.12.25. 17:57 Kvazimir

Az Obudsmann nemrég kiadott egy tanulmányt, ami az ország börtönviszonyait vizsgálta. Ebben a Fővárosi Büntetés-végrehajtási  Intézetet, azaz a kerületünkben található Kozma utcai "A" és "B" komplexumokat és a hozzá tartozó Országos Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet marasztalta el leginkább.

Érdekesség, hogy a fent említett intézmények és a Venyige utcai börtön szállásolja el hazánk börtönlakóinak csaknem tizenöt százalékát. Ennek kapcsán felmerült bennem a kérdés, mit is tudok ezen intézményekről? Bevallom szinte semmit.
Pedig mint minden újhegyi panellakó én is testközelből nézhettem annak idején a Kozma utcai „B” objektum felépítését és végig kísérhettem a Kőbányai Bazár melletti házak börtönné alakítását.
A Budapesti Fegyház és Börtön több mint százéves múltra tekinthet vissza. A „Székesfőváros” által adományozott telken Wágner Gyula építész tervei alapján kezdték meg az építési munkálattt okat 1894-ben.

A közel héthektárnyi területen fekvő, akkor még csak  800 fő befogadására alkalmas épületegyüttest 1896. október 27-én adták át rendeltetésének Királyi Országos Gyűjtőfogház néven. Innen ered, hogy a pesti szleng és a börtönzsargon a mindenkori hivatalos elnevezéssel szemben a kezdetektől napjainkig csak „Gyűjtő” néven emlegeti az intézményt . Az intézményt építészeti, épületgépészeti szempontból sokáig Európa legmodernebb börtönei között tartották nyilván. A kor fővárosi viszonyait messze meghaladva az épületekben központi fűtés, saját áramfejlesztő telepről villanyvilágítás, az udvaron pedig két úszómedence is volt. Sajnos utóbbiak a többször végrehajtott átépítés, bővítés során eltűntek.

Az intézet tervezése, építése során a fő hangsúlyt az egyszemélyes elhelyezés alkalmazására fektették, azonban az átadás után alig egy évvel az itt elhelyezett fogvatartottak létszáma már jelentősen meghaladta a férőhelyek számát. A zsúfoltság, mint jelenség napjainkig végigkíséri az intézet történetét.
Olyannyira, hogy a nemrég megjelent jelentésben Magyarország legtelítettebb Bv-intézete lett. A jelenlegi 781 férőhelyen csaknem 1400-an osztoznak, ez 179% telítettséget jelent. A előírtak alapján hat légköbméter teret kell biztosítani  egy fogvatartott számára. Férfiaknál 3, nők és fiatalkorúak esetében pedig 3,5 négyzetméternyi az előírt tartózkodási terület. Az egyszemélyes zárkák nem lehetnek kisebbek 6 négyzetméternél. Ezen adatok alapján vannak meghatározva a börtönök hivatalos férőhelyei – ám ezt szinte sehol sem tudják betartani. Vannak olyan négyszemélyes cellák is az intézményben, ahol hat-nyolc ember van egész nap. Ott legfeljebb annyi hely van, hogy ellenőrzéskor épp csak fel tudnak állni az elítéltek.

Az 1896-os átadással egyidőben kezdte meg működését az intézet területén létrehozott Országos Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet is, melynek tevékenysége napjainkig összeforr az intézettel. Hivatalos elnevezése jelenleg: Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI).

Ezt az intézetet bírálta a legkeményebben az Obudsmann kiadott tanulmánya. Ma zömmel 18-20 ágyas kórtermekben élnek a fogvatartottak, van olyan épületrész, ahol konnektorok sincsenek. Továbbá különösen aggasztónak találták, hogy az országos költségtakarékosság okozta létszámstop miatt nem tudnak ápolókat felvenni a megüresedett helyekre és a pszichiáterek átlagéletkora túl van a 70 éven. A jelentés sürgeti az IMEI új épületbe költöztetését is.

Külön kell szólni a mára emlékhellyé átalakított Kisfogház épületéről, történetéről. Az eredetileg fogházas elítéltek elhelyezésére szánt kétemeletes különálló épület az intézet fennállása alatt többnyire politikai foglyok befogadására szolgált. Az intézet legszomorúbb évei az 1956-63 közötti időszak, amikor is az 1956-os forradalom és szabadságharc elítéltjei kerülnek az épületbe, és itt került sor számtalan esetben a halálos ítélet végrehajtására is.
 

Az eltelt több mint száz év alatt természetesen több alkalommal sor került a történelmi épületegyüttes átalakítására, bővítésére. Ezek a változások egyrészt a munkáltatási területek bővítését, másrészt új férőhelyek építését jelentették. A legutolsó említésre érdemes időpont 1989, amikor átadásra került a „Palikertnek” nevezett területen egy panel-technológiával épült új elhelyezési körlet, a „B” objektum.

 

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://10ker.blog.hu/api/trackback/id/tr971622753

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása