Talán kevesen tudják de kerületünkben számos kisebbség él, ilyen a német, örmény, román, lengyel, ruszin, cigány, ukrán. Kíváncsi voltam e közösségek történelmére és szerencsére bőven találtam információt. A kerületi kisebbségekkel foglalkozó bejegyzéseim ezentúl a hétfői napokon fogom publikálni.

A lengyelség sok szempontból rekorder Budapesten. Annak ellenére, hogy számuk mindig is eltörpült a németekhez vagy a szlovákokhoz képest, messzemenően hozzájuk köthető a legtöbb szobor, emléktábla és utcanév a városban. Kevesen tudják, de Kőbányán a századfordulón zárt, falusias hangulatú lengyel kolónia jött létre, akiknek a neves építész, Árkay Aladár tervezett templomot. A lengyelek ma is jelen vannak a  kerületben, többek között saját kulturális központot és kisebbségi önkormányzatot fenntartva.

Hamarosan egy hete lesz, hogy Budapest közlekedése a BKV buszvezetőinek sztrájka miatt gyakorlatilag megbénult. A kerületben egyedül a 85-ös busz járt de csak a rövidített Köbánya-Kispest - Mádi utca útvonalon. A legtöbb, kerületet érintő buszjáratok (9, 117, 17, 151) végállomása Kőbánya Városközpont, amely szinte teljesen kihalt a munkabeszüntetés óta. Wolfclaw képein látható, hogy sem buszok, sem várakozó utasok nincsenek Kőbánya egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontján.

Emlékszem, a kilencvenes évek közepén a panelunk közös képviselőjéről, bizonyos Szabadi Béláról (igen Ő az!) kiderült, pár százezer forintot elcsent a ház közös kasszájából. Akkor a lakók kapát, kaszát ragadva kergették budáig az addigra államtitkárrá előléptetett politikust.

Szabadit (no nem a fent említett eset miatt) azóta két év felfüggesztettre ítélték, de kerületünk az eltelt tíz év alatt e téren sem változott semmit. Kivéve talán abban, hogy mára a "lincselések" alábbhagytak, a legutóbbi társasház kezelő milliós sikkasztása után maguk a lakók egy része támogatt a képviselője munkáját (ismerős?).

"Csodálatos elképzelni egy olyan lakóközösséget, akik annyira szeretik, sőt imádják a közös képviselőjüket, hogy az hiába sikkasztott el 8 millió forintot, össze akarják adni a pénzt."- írja a Homar.blog.hu, aki elsőként számolt be az eseményről.

A kerület egyik legjellegzetesebb és az új profilt erőteljesen képviselő vállalata az Orion-gyár. A vállalat elődjének a Kremeneczky János által 1913-ban alapított Magyar Wolframlámpagyár tekinthető.1917-ben az Egyesült Izzó részesedést vásárol a gyárban. Kremeneczky 1924-ben egy új céget alapított „Orion Villamossági Rt.” néven, majd a két vállalatot, az Egyesült Izzó kivásárlásával 1926-ban „Magyar Wolframlámpa Kremeneczky János Rt.” néven egyesítette. 1931-ben az Egyesült Izzó az egész vállalatot felvásárolta.

A gyár két fő profilja az 1925-ben indult rádiógyártás és az üveg- és vákuumtechnikai termékek (ampullák, termoszok) gyártása volt. Az Egyesült Izzó befektetésének köszönhetően a rádiógyártás hamar felfutott és igen jelentős volt az export.

A blog indulásakor egy terjedelmes cikket közöltem kerületünk újhegyi városrészének lehetséges fejlesztéséről, amit az önkormányzat az Agóra terv kapcsán valósított volna meg. A terv célja, hogy ezen a húszezres lakótelepen egy kultúrális központot hozzanak  létre, ami hasonló funkciót látna el mint a Kőbányai Szabadidő Központ.
Sajnos (mint sok más kerületi elképzelés) az Agóra terv sem jutott el a kivitelezésig. Kőbánya nem nyert a megvalósításra kiírt uniós pályázaton.

Ez a tény önmagában még nem tér el egy szokványos kerületi történettől, akkor kezd érdekes lenni mikor a pályázatokat elbírálók személye, illetve a hozzájuk köthető érdekeltségekre fény derül.

Mesterházy Balázs (az MSZP miniszerelnök-jelöltjének, Mesterházy Attilának a testvére) volt az, aki az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) fejlesztési főosztályának vezetőjeként kigondolta az Agóra és az Agóra Pólus programokat, majd amikor a pályáztatásra került a sor a Multiply Consulting Kft-munkatársaként előzetes tanulmányokat készített a pályázó városoknak, később pedig pályázatokat is, a múlt évben megkötött támogatási szerződések megvalósításához pediga hírek szerint tanácsot adtak.