Kevesen tudják,hogy kerületünkben létezett hivatalos mulatóliget, amit 1847-ben a kőbányai vasútállomás mellé építettek. Ennek oka, hogy a vasút megjelenésével a pesti polgárság felkapott szórakozásává vált kivonatozni a városból egy közeli állomásig, s ott a zöldben tölteni a napot. Így aztán Pesttől Rákospalotáig sorra jöttek létre a vasútállomásokkal szembeni kis mulatónegyedek, amelyek maradványai még sok helyen felfedezhetők.
Kőbányán a Pest-Kőbányai Szórakoztató Liget-részvénytársaság nyitott ilyet, s máig erre emlékeztet a vasútállomás melletti egykori helyén a mai Liget tér (ma buszpályaudvar), valamint az azt közrefogó Hölgy utca és Úri (1875-től Füzér) utca, amelyek eredeti neve – Damenpromenade és Herrenpromenade – jól mutatja egykori funkciójukat. A mulatóliget körül alakult ki Kőbánya polgári városközpontja. Ennek emlékei a még fennmaradt szecessziós házak, a Cserkesz utcai gyönyörű szecessziós zsinagóga, és a negyed központjában a Szent László-templom. S ide tartozna a központban, a Füzér utca 13. szám alatt épült Kőbányai Casino pompás romantikus-historizáló épülettömbje, amely a kortársak szerint „Kőbánya legelegánsabb épülete” volt.
A Kőbányai Társaskört 1879-ben hozták létre a kőbányai iparosok és kereskedők törzshelyükön, a Roith-féle vendéglőben, amely Torockó Vendéglő néven ma is áll a Martinovics téren. A Casino épületét a Társaskör megbízásából 1899-ben építette elegáns, romantikus historizáló stílusban Brein Ferenc (1818-1879) építőmester. Az ő munkája a Csősztorony is, és a Király utcában a gótikus-romantikus-historizáló Pekáry-ház, amelyben Kaufmann Dávid is lakott.
A Casino Füzér utcai sarkán nyílt a Hermann-féle Casino Kávéház, amely biliárdversenyeiről és népszerű főpincéréről, a hatalmas fekete bajszú Csillag Istvánról volt híres. A másik sarkon Horváthné Tarnay Anna virágboltja, a kettő között pedig a Fáczányi István-féle gyógyszertár. Ennek rendkívül igényes berendezését helyi mester készítette, Valnicsek Béla műbútorasztalos, aki a Szent László templom Lechner Ödön által tervezett bútorait is kivitelezte.
A kaszinóban színház, könyvtár és számos társaskör működött: a közélet tisztaságára felügyelő Kőbányai Kör, a Kőbányai Férfi Dalegylet, a Humanitás Jótékonysági Egylet, a Kőbányai Lövész, Betegsegélyező és Temetkezési Egylet, a Kőbányai Függetlenségi 48-as Kör, a Kőbánya legjelesebb személyiségeit tömörítő Szerdai Asztaltársaság, a Kőbányai Teke és Hockey Clubok, és mások. Rendszeresek voltak a meghívott vendégek tudományos előadásai és irodalmi felolvasóestjei.
Kőbánya régi belvárosát az 1970-es évek elején kezdték el felszámolni. A lebontott háztömbök helyére épült az újonnan nyitott Kőrösi Csoma út szocialista lakótelepe, amely még az egykori utcaszerkezet nyomait is eltörölte.
A korabeli elbeszélések alapján tudható, hogy a lakosság körében mérhetetlen felháborodást váltott ki az épület bontásának terve. A kőbányaiak beadványokkal akadályozták szanálását, de némi huzavona után 1976 tavaszán felrobbantották.”
Pedig erre már semmi szükség nem volt, hiszen a lakótelep építése addigra befejeződött. Helyén ma is üres telek áll. Manapság a helyi élelmiszerbolt törzsvendégei stírölik itt sörösüveggel a kezükben azokat, akik kitaposott csapáson vágnak át rajta a 9-es busz megállójához. És áll még az egyik görbe fa is.
Forrás: http://wangfolyo.blogspot.com/2008/12/kobanyai-casino.html
Hozzászólások