Holnap december 7.-én Verbai Lajos polgármester lakossági fórumot tart a Kerepesi út - Keresztúri út - Gyakorló utca - Gyakorló köz által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervének ismertetéséről. Itt a blogon is lesz erről egy külön bejegyzés látványtervekkel és részletes beszámolóval kiegészítve. A meghívó pontos szövege a következő:

A mai naptól kezdve minden héten felteszem kerületünk egyetlen televíziós hírforrását a Kőbányai Regionális Híradó adását. Van némi csúszás a dologban, hiszen a most bejegyzésre kerülő műsort a hét elején adták le. Ezentúl minden héten kedden teszem fel a legaktuálisabb adásokat.

November 24-én ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a Zrínyi Miklós Gimnázium. Az iskolába a két és fél évtized alatt sok olyan diák járt, akikre ma már joggal büszkék, s akik azóta is szívesen emlékeznek vissza az iskolára.

A kilencvenes években X. kerületi vállalkozók a helyi szocialista alapszervezeten keresztül nagy menetelésbe kezdtek a kőbányai ön kormányzati hatalom felé. A főváros egykor leggazdagabb kerülete nemrég épphogy elkerülte a csődöt, a testület pedig képtelen alpolgármestert választani.
Messze a leggazdagabb fővárosi önkormányzat lett a kőbányai annak nyomán, hogy 1990 után pereket indított a nagyvállalatok által használt belterületi földekért. A kőbányai székhelyű Richter Gedeon Rt. és több más helyi nagyvállalat 1994 és 1998 között részvényekkel fizette ki a kerületet, mintegy 14 milliárd forint értékben. Csak Richter-papírból 716 ezer darabot szerzett Kőbánya, de jelentős volt a többi részvénycsomagja is (számítások szerint a teljes pakett mai áron közel 40 milliárdot érne). Ráadásul a rendszerváltáskor különösen értékes ingatlanállomány került az önkormányzathoz. Az októberben alakult új testület számára most mégis az az egyik legégetőbb feladat, hogy a mintegy 2300 köztisztviselő fizetését valahogy előteremtse.

Az önkormányzat elképesztő vagyonvesztésének folyamata szorosan kapcsolódik a szocialista párt helyi szervezetében a kilencvenes évek óta zajló hatalmi átrendeződéshez. A történésekhez hozzájárult a pazarló szociális juttatások sora, jó néhány túlzottan nagyvonalúan finanszírozott beruházás – amelyekről a kőbányaiak sokat tudnának mesélni –, de leginkább a vagyongazdálkodás módja.

Kőbánya elhanyagolt városképe, utcaképe, hosszas tartózkodásra nem ösztönző közterületei miatt egyáltalán nem közkedvelt turistaközpont, mégis egyházi épületei nagy művészi-építészeti gazdagságot, sokszínűséget mutatnak, gondoljunk csak az Evangéliumi Pünkösdi Közösség által felújított Cserkesz utcai zsinagógára, a Conti-kápolnára, a lengyel templomra, a kör alaprajzú evangélikus templomra, vagy az Ihász utca családi házai kötött emelkedő, égbetörő tornyú református templomra. Mindezek legkiemelkedőbb alkotása a lakótelepi házak között emelkedő, Lechner Ödön által tervezett Szent László templom, amely művészi értékénél fogva országos jelentőségű.

A városrész nevét a török idők óta itt folytatott kőbányászat, kőfeldolgozás után kapta. Ez a bánya adta évszázadokon át a pestiek és sok más város építési anyagát. A technika előrefejlődésével járatrendszereket, barlangrendszereket alakítottak ki, amelyek a 19. század második felére életveszélyessé válták, és ezért bezárták a bányát. Nagyjából evvel egy időben jelent meg Kőbányán a sörgyártás és a bortermelés, majd később különböző újabb iparágak gyárai. A munkalehetőségek bővülése a népesség növekedését és a lelki gondozás szükségességét is jelentette.