X. kerület

Budapest külső kerülete. Területe 32,50 km2. A gondozott parkok összterületét tekintve Kőbánya a fővárosi listavezető, 2 675 000 négyzetméternyi zöldterülettel. Lakossága 75.470 fő. Népsűrűség 2388 fő/km2

Van egy jó témád? Írd meg!

Fotók vegyesen

Partnerek

Hozzászólások

Szeretnék hírlevelet!

A Kőbányai Szabadidő Központ története

2009.12.22. 18:59 Kvazimir

A II. világháború után a fővárosban működött már egy-két úttörőház, mikor felmerült egy hasonló intézmény létesítésének gondolata Kőbányán. Mivel nem nagyon volt olyan épület, amely erre a célra megfelelt volna, építeni meg nem volt pénz, átmeneti megoldást kellett találni. A Kelemen utca és Gergely utca sarkán lévő valamikori óvoda épületének alagsori részébe helyezték el ideiglenesen az úttörő házat, így ez volt az országban a harmadik, a kerületben pedig az első önálló létesítmény, ami csak az úttörőké. Nagyon aktív élet folyt a falak között: irodalom, kémia, fotó, néptánc, modellező, fizika, biológia, színművész, zene szakkörök működtek.



Vasárnaponként kirándulásokat szerveztek, a legnagyobb teremben filmvetítések, egyéb helységekben klubfoglalkozásokat rendeztek. Nagyobb rendezvényeiket helyszűke miatt az Északi Járműjavító kultúrtermében voltak kénytelenek áttenni. Mivel egyre szűkebbé vált a kis úttörőház, napirendre került annak kibővítése, de az épület nem volt alkalmas erre, nem bírt volna meg egy emelet ráépítését.

1953-54-ben határozták el egy nagyobb úttörőház építését, melyet a Rottenbiller parkba szerettek volna felhúzni. A kerületi vállalatokat kérték meg, hogy segítsenek: a Kőbányai Téglagyárban, munkaidő után társadalmi munkában gyártották az építkezéshez szükséges téglamennyiséget. A Kőbányai Asztalosipari vállalat az ajtók, ablakok gyártását, asztalos munkákat végezte. Az EKA vállalta az elektromos berendezést, világítást, a 42. sz. Építőipari Vállalat megtervezte, és lebonyolította, felügyelte az építési munkákat, valamint vállalta a gépkocsikkal való fuvarozást. 1954-ben kezdték el a munkákat és 1955-ben már át is adták a Lőwy Sándor Úttörőházat, melynek építésében a kerület több száz úttörője is besegített.


1989-ben felmerült az úttörőház szervezeti, működési átalakítása, más önkormányzati fenntartású intézményekkel, telephelyekkel való összevonása. Több lehetséges alternatíva közül a Kőbányai Gyermek és Ifjúsági Szabadidő Központ név – mai közismert nevén KÖSZI - bizonyult a legmegfelelőbbnek. Ez a név a 90-es évektől a kerület polgárai számára mit fémjelez? Minőségi, gyermekbarát szabadidős programokat, tartalmas elfoglaltságot nyújtó táborokat, színvonalas színházi előadásokat, kamarakoncerteket, nagysikerű nemzetközi gyermek néptánc fesztiválokat, egy barátságos tanuszodát, színes palettájú tanfolyamokat, bálokat, konferenciákat és sok egyéb más tevékenységet.

Szólj hozzá!

Címkék: történelem köszi

A bejegyzés trackback címe:

https://10ker.blog.hu/api/trackback/id/tr501578544

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.