X. kerület

Budapest külső kerülete. Területe 32,50 km2. A gondozott parkok összterületét tekintve Kőbánya a fővárosi listavezető, 2 675 000 négyzetméternyi zöldterülettel. Lakossága 75.470 fő. Népsűrűség 2388 fő/km2

Van egy jó témád? Írd meg!

Fotók vegyesen

Partnerek

Hozzászólások

Szeretnék hírlevelet!

Sághy Erna: Kőbánya eltűnt milliárdjai

2009.12.05. 12:13 Kvazimir

A kilencvenes években X. kerületi vállalkozók a helyi szocialista alapszervezeten keresztül nagy menetelésbe kezdtek a kőbányai ön kormányzati hatalom felé. A főváros egykor leggazdagabb kerülete nemrég épphogy elkerülte a csődöt, a testület pedig képtelen alpolgármestert választani.
Messze a leggazdagabb fővárosi önkormányzat lett a kőbányai annak nyomán, hogy 1990 után pereket indított a nagyvállalatok által használt belterületi földekért. A kőbányai székhelyű Richter Gedeon Rt. és több más helyi nagyvállalat 1994 és 1998 között részvényekkel fizette ki a kerületet, mintegy 14 milliárd forint értékben. Csak Richter-papírból 716 ezer darabot szerzett Kőbánya, de jelentős volt a többi részvénycsomagja is (számítások szerint a teljes pakett mai áron közel 40 milliárdot érne). Ráadásul a rendszerváltáskor különösen értékes ingatlanállomány került az önkormányzathoz. Az októberben alakult új testület számára most mégis az az egyik legégetőbb feladat, hogy a mintegy 2300 köztisztviselő fizetését valahogy előteremtse.

Az önkormányzat elképesztő vagyonvesztésének folyamata szorosan kapcsolódik a szocialista párt helyi szervezetében a kilencvenes évek óta zajló hatalmi átrendeződéshez. A történésekhez hozzájárult a pazarló szociális juttatások sora, jó néhány túlzottan nagyvonalúan finanszírozott beruházás – amelyekről a kőbányaiak sokat tudnának mesélni –, de leginkább a vagyongazdálkodás módja.
Új szereplők

Az 1989 őszén mintegy 300 fővel megalakult kőbányai MSZP-szervezet körül – akkor még pártonkívüliként – 1994 táján tűnt fel egy helyi zöldséges, Novák Gyula, aki hamarosan külső szakértőnek ajánlotta az önkormányzathoz Kaszab Csaba (képen) építőipari vállalkozót. Mindketten 1996 körül lettek MSZP-tagok. Az 1998-as helyhatósági választáson pártjuk jelöltjeként bejutottak a képviselőtestületbe, és az önkormányzatnál fontos posztokat szereztek meg: Novák a népjóléti, Kaszab a beruházási bizottság élén landolt. A kerületben 1998 és 2002 között a nagy szocialista többséggel működő testület diktált a harmadik polgármesteri ciklusát töltő, egykor független, de ekkorra már fideszes György Istvánnak, aki így jórészt csak aláírási jogát gyakorolhatta.

Forrásaink szerint 1997-ben a kőbányai szervezeten belül több mint húsz alapszervezet működött, minden öt tag után állíthattak küldöttet, akik azután megválasztották a kőbányai MSZP tisztségviselőit. Azok az alapszervezeti vezetők, akik sok küldöttet hoztak, értelemszerűen irányító posztot szereztek a kerületi szervezetben. A régi párttagok 1999-2000 környékén szembesültek azzal, hogy némely alapszervezetben furcsa módon megnövekedett a taglétszám. De csak papíron, mert a párt rendezvényein továbbra is ugyanaz az 50-100 ember jelent meg. Egy 2005 januárjában kelt, a szocialista párt országos vezetősége számára egy kőbányai párttag által írt összefoglaló jelentésben az szerepel – amit több forrásunk megerősített –, hogy először Váradi János önkormányzati képviselő (a Kulcsár-per egyik vádlottja) kezdett gőzerővel tagtoborzásba, mert szerette volna megszerezni a kőbányai elnökséget Csicsay Claudius Ivánnal, az akkori elnök-helyettessel szemben, aki szintén pályázott a posztra. Ám a vetélkedést látva Kaszab Csaba és Novák Gyula (képen) is belendült. Kaszab, mint a beruházási bizottság elnöke a pártépítésben jobb pozíciókkal bírt. „A tagtoborzás úgy történt, hogy az önkormányzattal szerződést kötő vállalkozók beléptették párttagnak a dolgozóikat, és ezek az emberek Kaszabot támogatták a szavazások alkalmával” – írta Hiller István pártelnöknek címzett levelében egy helyi párttag. (Név nélkül nyilatkozott lapunknak több olyan utóbb kilépett MSZP-tag, aki mindezt megerősítette.) Kompromisszumképpen 1998-ban az elnök Szász Csaba lett, aki valójában nem játszott meghatározó szerepet.

A vállalkozók „nagy menetelését” az MSZP régi tagsága nem nézte jó szemmel, s a képtelen helyzet a 2004-es kerületi küldöttértekezleten vált végképp nyilvánvalóvá. A Kaszab–Novák-páros addig soha nem látott létszámú küldöttcsapat élén jelent meg. „Elképesztő volt: kivezényeltek oda ismeretleneket munkaruhában, akiket egyáltalán nem érdekelt, hogy Gyurcsány vagy Kiss Péter lesz a miniszterelnök-jelölt, csak szavaztak, ahogyan irányították őket” – idézi a küldöttgyűlés egyik résztvevője. Az eseményen részt vett a budapesti szervezet két delegált tagja, akiket többen kétségbeesve figyelmeztettek: nem tagok, nem küldöttek, akik a gyűlésen megjelentek és szavaztak. De a vendégek nem akartak botrányt. A tagnyilvántartás szerint akkor közel 1800 főt jegyeztek a kőbányai szervezetben. Összehasonlításképpen: a hasonló munkáshagyományokkal rendelkező Csepelen 350 fős MSZP-szervezet működött.

A küldöttgyűlés után a vezetést a Kaszab–Novák-érdekkör és embereik vették át. A vezetésből ki szorult alapítók 2005-ben az MSZP etikai bizottságához fordultak, tagrevíziót sürgetve. Egy küldöttség még Hiller István országos elnökhöz is eljutott. Az egyik lázadó szocialista levelében így írt a tagtoborzásról: „Nekem Kaszab Csaba szólt, hogy szerezzek embereket a pártba, és átadott néhány belépési nyilatkozatot, amelyet aztán másoltam annyi példányban, amennyiben kellett. Mindegy, hogy honnan, Debrecenből 54 főt, Salgótarjánból és környékéről 137 főt, Budapestről 40 főt szerveztem be. Ezek a személyek a belépési nyilatkozatot személyesen írták alá, de semmiféle rendezvényen nem vettek részt, és tagdíjat sem fizettek.”

Régi párttagok a kerületi tagnyilvántartásból kiválasztottak vidéki lakcímmel rendelkezőket, és felkeresték őket. Az „aktív tagokat” felvonultató listán szerepelt olyan, aki már négy éve meghalt; volt, aki azt mondta, soha nem volt tagja az MSZP-nek, vagy soha nem járt Kőbányán; de még MIÉP-es is akadt közöttük. A felháborodott alapító tagok leveleket írtak a pártvezetésnek. Azonban 2005. májusáig csak annyi történt, hogy Novák Gyulát beválasztották a fővárosi elnökségbe. Akkoriban volt egy küldöttgyűlés, amelyen megjelent Simon Gábor, az MSZP országos etikai bizottságának elnöke, és odaült Kaszabék mellé az emelvényre.

A „lázadók” ezt úgy értelmezték: az országos vezetőség nem őket támogatja. Ráadásul Kőbánya volt a legerősebb budapesti szervezet, amely 17 taggal képviseltette magát a fővárosi küldöttgyűlésen. Így aztán 2005 júniusában több százan hagyták el a kerületi pártszervezetet.

Hiller István, az MSZP most leköszönő elnöke lapunknak elmondta: a párt alapszabálya nem teszi lehetővé, hogy az országos elnökség közvetlenül beavatkozzon egy, a területi alapú hierarchiában a főváros alá tartozó kerületi szervezet ügyébe – mint ahogy tette azt a Vas megyei szervezet 2005. őszi feloszlatásakor. Hiller a budapesti szervezet vezetőit kérte: legyen létszámstop és tagrevízió Kőbányán. Ennek végrehajtásáról Molnár Gyula budapesti elnök döntött, ő ellenőrizte a történteket. Az MSZP elnöke elmondta: a februári kongresszuson Gyurcsány Ferenccel közösen olyan alapszabály-módosítást kezdeményez, amely az országos elnököt és az elnökséget valódi hatalommal ruházza fel, azaz közvetlenül is beavatkozhatnak egy-egy szervezet ügyeibe. A mindmáig tisztázatlan tagtoborzási botrány azonban önmagában még nem magyarázat az önkormányzati vagyonvesztésre. Az is csupán mellékszál, hogy az általunk megkérdezett, az önkormányzat megrendelési gyakorlatát ismerő bal- és jobboldali nyilatkozók egybehangzóan állítják: a szocialista vállalkozók érdekeltségébe tartozó cégek többször „aláálltak” önkormányzati megrendelést elnyert vállalkozásoknak. Azaz alvállalkozóként szerepeltek a munkáknál, és a haszon jó része is náluk csapódott le. Ennél érdekesebb az önkormányzati vagyon kezelésére kiépült céghálózat. A kőbányai képviselőtestület 1992-ben hozta létre a Kőbányai Vagyonkezelő Részvénytársaságot (KV Rt. 2006-tól Zrt.). Ennek kizárólagos tulajdonosa az önkormányzat volt, igazgatóságában pedig mindig a legerősebb frakció tagjai, illetve az általuk felkért emberek foglaltak helyet (például Kaszab, Novák és Csicsay 1998-tól 2002-ig igazgatósági tagok voltak.) A részvénytársaság bizonyos feladatokra újabb cégeket alapított, amelyekben a vagyonkezelő rt. már csak részben volt tulajdonos. Ez nem ütközik jogszabályba, de alkalmas arra, hogy az önkormányzat pénze különböző beruházások, egyéb szolgáltatások ki fizetésével, legálisan vándoroljon magánzsebbe. A köztulajdonban lévő vagyonkezelő a munkákat, megbízásokat olyan, csak részben a saját tulajdonában lévő cégnek adja ki versenyeztetés nélkül, amelyben már társtulajdonosként külső cég vagy magánszemély is megjelenik – ezek pedig a szocialistákhoz, vagy valamilyen módon „önkormányzat-közeli” vállalkozókhoz kötődnek. Az árszabás természetesen a két fél dolga:
Az önkormányzat vagyonkezelő részvénytársaságáé, illetve a csak részben az rt. tulajdonában lévő „leányvállalaté”. 1997-ben például a KV Rt. ugyancsak vagyonkezelésre alapította meg a Kőbányai Befektetési és Tanácsadó (KŐBETA)Kft.-t, amelynek a Jelinek Gábor – az állami Díjbeszedő Rt. cégbirodalom egyik csúcsvezetője – tulajdonában lévő Probitas Kft. volt a társtulajdonosa. A KŐBETA 2000-ben részvénytársasággá alakult; ennek más értelme nem volt, mint hogy a népes létszámmal működő igazgatóságban és a felügyelőbizottságban helyet foglalhassanak a kerület élén álló szocialista politikusok, s így közpénzből még egy fizetést húzzanak. Például a KŐBETA Rt. igazgatóságának tagja volt Andó Sándor, Váradi János, Kaszab Csaba, a felügyelőbizottságban foglalt helyet Szász Csaba (2006.őszig kerületi MSZP-elnök), Novák Gyula, és Wygocky Rikárd vállalkozó, a beruházási bizottság szocialista elnöke. A vagyonkezelő rt.-n keresztül, különböző munkák és beruházások kapcsán, az évek során rengeteg pénz ment ki az önkormányzattól, ahol a Kaszab–Novák tandem fokozatosan vette át a hatalmat. „A szerepek leosztására 2002 őszétől már nem volt hatásunk” – eleveníti fel a pártból azóta kilépett egyik régi MSZP-tag, hogyan változtak meg a szervezetben is az erőviszonyok, miután a 2002-es őszi helyhatósági választást követően az önkormányzatban teljessé vált a szocialista befolyás. Andó Sándor személyében akkor MSZP-s polgármestert választottak a kerület élére.

Százmilliós túlszámlázás

Ebben az időszakban már kezdtek napvilágra kerülni kétes gazdasági ügyek. A vagyonkezelő rt. egyik távozó osztályvezetője 2002-ben azzal fenyegetőzött, hogy nyilvánosságra hozza: nem megfelelően elvégzett munkákért fizetett ki sok milliót a részvénytársaság. Tehát nem csak „baráti cégek” kaptak megrendeléseket, de többször úgy számlázott cégeknek az önkormányzat a KV Rt.-n keresztül, hogy a munka értéke jóval alulmúlta az árat. A vizsgálatot a kerület szocialista vezetői, mint a vagyonkezelő felügyelőbizottságának és vezetőségének tagjai folytatták le, és megállapították: valóban százmilliót meghaladó túlszámlázás történt az általuk felügyelt, illetve vezetett társaságnál. A hiányzó összeg egy részét néhány cég, a botrány elkerülése végett, önszántából visszafizette, más részét a részvénytársaság osztalékából pótolták az önkormányzat kasszájába. Az ügy nem került nyilvánosságra. A ciklus önkormányzati költéseit Kleinheincz Gábor (1998-tól 2002-ig Kőbánya fideszes alpolgármestere) 2002-ben sajtónyilatkozatban úgy összegezte, hogy 1998-tól mintegy 2 milliárd forintot fizetett ki az önkormányzat szocialistákhoz közelálló, illetve az ő tulajdonukban lévő cégeknek.

Majd 2003 júniusában kirobbant az emlékezetes brókerbotrány, amelynek nyomozása során kiderült: a kőbányai önkormányzat vagyonának részét képező 2,7 milliárdos részvénycsomag Kulcsár Attila „csodabróker” kezébe került. (A brókerügyről lásd a keretes írást.) Hamarosan az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálódni kezdett: a 2004. májusában elkészült, az önkormányzat gazdasági működéséről szóló jelentésében olvasható, hogy a vagyonkezelő részvénytársaság által létrehozott – a már leírt módon, vegyes tulajdonlással működő – KŐBETA Rt. félmilliárdos kárt okozott a kerületnek. A vizsgált időszakban az üzletkötéseknek több mint 70 százaléka veszteséget hozott az önkormányzatnak. Az előzmény: 2000-ben György István polgármester megelőzésképpen megkereste a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, az ÁSZ-t, Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalát, továbbá a Közbeszerzések Tanácsát, hogy véleményezzék a részvénycsomag kezeléséről szóló szerződéstervezetet. Több figyelmeztetést kapott: a megállapodás súlyos vagyonvesztéssel fenyegeti az önkormányzatot. A szerződést a polgármester tiltakozása ellenére a szocialista többségű testület megszavazta, annak ellenére, hogy a KŐBETA Rt.-nek valójában nem is volt engedélye értékpapírügyletek lebonyolítására. Ezért egyértelmű volt: úgyis egy másik céget kell megbízni a munka elvégzésével, alvállalkozóként, tehát a KŐBETA közbeiktatásának semmiféle értelme nem volt – leszámítva azt, hogy a részvényekhez immár külső, társtulajdonos cég is hozzáfért.

Még botrányosabb magának a cégnek a tevékenysége: az ÁSZ 2004-ben készült jelentése szerint a KŐBETA Rt.-nek a portfólió kezelésért a piaci árnál jóval magasabb jutalékot fizettek. A társaság az önkormányzat 2,1 milliárd értékű Richter-pakettjét forgatva 2000 és 2003 májusa között 248 milliós nyereséget ért el – ám a vagyonkezelési díj levonása után ebből mindössze 3 millió(!) jutott az önkormányzatnak. Három év alatt tehát a KŐBETA 3 milliós hasznot termelt Kőbányának, míg saját magának közel negyedmilliárdot. Andó Sándor szocialista polgármester minderről azt magyarázta a médiában, hogy az ÁSZ következtetése téves számításokon alapul.

Sajátosan árnyalja a vagyonkezelés történetét az a tény, hogy minden önkormányzati vagyonvesztés ellenére Kőbánya vezetői és a koalícióban álló szocialista és SZDSZ-es képviselők a különböző önkormányzati cégek vezető posztjain is fizetést vettek fel. A szocialisták – a hatalom teljes birtokában – 2002 és 2006 között totálisan kizárták az ellenzéket minden döntéshozó posztról. Így mindegyik MSZP-s képviselő bizottsági elnök volt, vagy tanácsnok, vagy alpolgármester. Ezenfelül a szocialisták képviselőit beültették valamelyik önkormányzati cég igazgatóságába vagy felügyelőbizottságába. Ennek érdekében felduzzasztották a testületeket: a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. felügyelőbizottsága például 12 fővel működött. Ez a pozícióhalmozás azt követően ért véget, hogy 2002 májusában életbe lépett az a törvény, amely kimondta: képviselő nem lehet önkormányzati cég vezetőségének tagja – igaz, ez nem vonatkozott a felügyelőbizottsági tagságra.

Nyomozás

Miután az országos média is beszámolt a kőbányai fiktív tagtoborzásról, 2005 szeptemberében váratlan fordulat történt: a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal házkutatást tartott az önkormányzat épületében, iratokat foglaltak le, és kihallgatták Kaszab Csaba alpolgármestert vesztegetés alapos gyanújával, egy 2000-ben történt eset miatt. Az ügyben a mai napig folyamatban van a nyomozás. A kőbányai testületben 2006 októberétől 12 szocialista képviselő ül. MSZP-s jelölt, Verbai Lajos lett a polgármester, így a baloldal 13 szavazattal rendelkezik. A Fidesznek szintén 13 képviselője lett, és listán bejutott két szabad demokrata képviselő is – jelenlevők a „mérleg nyelve”. A testületben az előző ciklushoz képest fordult a helyzet: a Fidesz és az SZDSZ alkotta többség diktál a szocialista polgármesternek. A két párt képviselői megállapodtak abban: Kaszab Csabát, Novák Gyulát és Csicsay Claudiust, akiket felelősnek tartanak az előző időszak vagyonvesztésében, illetve az ellenzék jogainak megnyirbálásában, semmilyen önkormányzati vezető tisztségre nem fogják megszavazni. Amikor 2006. végén a polgármester először Kaszabot, majd Csicsayt jelölte alpolgármesternek, a testület többsége, ígéretéhez híven, mindkét jelöltet leszavazta. Ez év elején Szász Csabát, a helyi szocialista alapszervezet korábbi elnökét sem választották meg. Az MSZP már hajlana arra, hogy a Fidesznek is legyen alpolgármestere, de nem hajlandóak a két főt delegáló SZDSZ-nek is adni egy alpolgármesteri posztot. Csakhogy a Fidesz és helyi szövetségese, az SZDSZ ragaszkodik ehhez. Így máig nincs egyetlen alpolgármester sem Kőbányán. Azt is csak a múlt év végén tudta a képviselőtestület elérni, hogy a Kulcsár-perben tizenharmadik rendű vádlottként szereplő Váradi Jánost végre elmozdítsák a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. éléről.

Az önkormányzat jelenleg csőd közeli állapotban van: ősszel már 2 milliárdos hitelt görgetett maga előtt, ennek maradékából tudják most január végén a 2300 alkalmazott bérét ki fizetni. A helyi Fidesz szerint a veszély nem múlt el, jelenleg az önkormányzat menekül a csőd elől. Az MSZP-ben közben a decemberi küldöttgyűlésen új elnököt választottak. Novák Gyula a Húsos alapszervezet vezetőjeként, testvére, Milász Ferencné pedig a Sirály alapszervezet élén verhetetlen mennyiségű küldöttet vonultattak fel: a két alapszervezetben nyilvántartott 600(!) tag után összesen 120 küldöttel jelentek meg. A küldöttgyűlés meg is szavazta kőbányai MSZP-elnöknek Novák Gyulát. Alelnökké Csicsay Claudius Ivánt tették, s utóbbi felesége lett a pártszervezet pénzügyeinek felelőse. Bekerült az elnökségbe Milászné is, és természetesen Kaszab Csaba. Andó Sándor, a korábbi polgármester ma a főváros szocialista frakciójában ül, s a pénzügyi ellenőrző bizottság alelnöke, a gazdasági bizottság, valamint a pénzügyi és közbeszerzési bizottság tagja.
 

Forrás: http://www.minosegiujsagiras.hu/main.php?name=aarticles&id=96

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: korrupció andósándor kaszabcsaba novákgyula

A bejegyzés trackback címe:

https://10ker.blog.hu/api/trackback/id/tr771558383

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Debreceni vagyonkezelő titkos szerződései 2009.12.05. 15:10:30

Zsiros Zsolt, a debreceni önkormányzat MSZP frakciójának vezetője és Varga Zoltán önkormányzati képviselő még valamikor 2008-ban olyan részinformációkhoz jutottak, hogy bizonyos gazdasági, politikai körök, finoman szólva, nem igazán jól sáfárkodnak Deb...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.