X. kerület

Budapest külső kerülete. Területe 32,50 km2. A gondozott parkok összterületét tekintve Kőbánya a fővárosi listavezető, 2 675 000 négyzetméternyi zöldterülettel. Lakossága 75.470 fő. Népsűrűség 2388 fő/km2

Van egy jó témád? Írd meg!

Fotók vegyesen

Partnerek

Hozzászólások

Szeretnék hírlevelet!

Újabb ígéret: barlangváros lesz a kőbányai Dreher-gyárból

2009.11.14. 11:21 Kvazimir


Kőbányán az önkormányzat manapság azon dolgozik, hogy néhány éven belül ez legyen az Európai Unió CADSES MISTER programja által is támogatott projekt Budapest egyik új alközpontja. A 120 milliárd forintra becsült fejlesztésről jelenleg a brit ingatlanszakma egyik nagyágyújával tárgyalnak a kerület vezetői. Épp ezért nem meglepő, hogy a régi sörgyár műemlék együttesének lehetséges jövőképei, illetve a tervezés folyamata is bemutatkozott azon a REevolutio Consulting Városrevitalizációs Konferenciáján, ahol a fejlesztők épp úgy, mint építészek, urbanisták és szakpolitikusok egyes városrészek újjáélesztésének lehetőségeiről osztották meg tapasztalataikat.



 












Fecske Károly, a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. vezetője elmondta, hogy az ominózus terület legfőbb jellegzetességét az itt található építészeti emlékek jelentik. A magyar ipartörténet egyedülálló remekei tarkítják ugyanis a közel 20 hektáros természeti értékekben gazdag tájat.

A mostanság készülő projekt egy kulturális és szórakoztató park kialakítását célozza, amelyhez a terület méreteiből és városi kapcsolatai alapján meghatározó léptékű lakásépítés társul majd. A fejlesztés során használni fogják majd a több, mint 20 km hosszú földalatti létesítményeket is: a gyárterület alatt ugyanis egy egyedülálló 4,5 hektár nagyságú pincerendszer húzódik. Ez a standard 14-16°C hőmérsékletű légterület egyébként az idők során már sok funkcióval bírt, és végigkísérte Budapest elmúlt másfél évszázadának történetét. Volt itt borospince, majd pezsgőgyártás, innen bányászták a Parlament és számos híres fővárosi középület építőköveit, használták óvóhelynek, hadiüzemként de még Messerschmitt vadászgépeket is szereltek össze itt, míg ma többek közt gombatermesztésnek ad helyet. A jövőben ez a földalatti világ válhat az S1 projekt legizgalmasabb attrakciójává – véli Fecske Károly. Ezt bizonyítja, hogy legutóbb itt a nyolcszög alaprajzú szeszfőzde ("likőrgyár") alatt találtak hatalmas, kicsempézett termeket, amelyek nem szerepeltek egyetlen térképen sem.


1. Erick van Egeraat Architects

Az építészeti iroda a terepszint lesüllyesztésével, a pincerendszer felülről történő megnyitásával és hosszanti bevágások, un: „kanyonok” kialakításával a pince térrendszerét feltárná, így a meglevő „felső világ” mellé, egy „alsó világot” hozna létre. A két világ szerintük így képes lesz eltérő jellegű funkciók befogadására. A tervek szerint a felső világ a csendes lakó- és pihenőfunkcióknak adna teret, míg az alsó világ a zajosabb szórakoztató, kereskedelmi és kulturális funkciókat foglalja magába. Az építész szerint a felső és alsó világ vizuális összefonódása több rétegben jönne létre: egyfelől a pincerendszer változatos feltárásával fel- és lelátásokkal gazdagított tereket alkotna. A bevágások, feltárások, kanyonok kialakításánál pedig a megmaradt kőanyag a kanyonok természetes homlokzatául szolgálna. A kinyert terméskő a felszíni épületek kialakításánál kerülne felhasználásra, így az egységes anyaghasználat újabb összekötő kapocs lenne.


2. Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda

Az építészeti iroda látványképeinek színvilága is igazolja kijelentésüket, mely szerint a térség morfológiai adottságai Athén ókori fővárosának agorájához és templomkörzetéhez hasonlatosak. Náluk az előkép mintájára kialakuló épületegyüttes fő eleme a befogadó zenés színház áll a terület ormán. Ez a hely, a színház környezete egyben a „T” alakú belső gyalogos tengelyek kereszteződése is. Míg az egykori gyártelep főutcáját alkotó főtengelyen egy új felszíni sétány alakulna ki, mellette egy a kőpincékig lenyúló, kereskedelmi funkciójú „kanyon” is kialakításra kerülne. A színház előterében, a terület alacsonyabb részén a megújított műemléki épületek, pavilonok vendéglátást szolgáló együttese jelöli ki az erre merőleges tengelyt. Ez a második tengely kapcsolja össze a projektet Kőbánya történelmi városközpontjával. A színháztól nyugatra a tízezres szabadtéri koncerthelyszín, egy új városi tér alakulna, attól keletre pedig a magas sörgyári épületek karéjában elhelyezett multifunkcionális csarnok a szórakoztató- és kulturális intézményközpont fő elemét adná. A gyalogos tengelyekre elrendezett kiszolgáló kereskedelmi, sport, vendéglátó, szórakozó és játszóhelyszínek (gambling) pedig végigkísérik a terület központjának megközelítési irányait.


3. NAOS Architecture – Sporaarchitects

Az építészek által kidolgozott javaslatban a nagy forgalmat bonyolító új épületek - mint a rendezvénycsarnok, a zenés színház -, és a hotel meghatározó építészeti alkotásokként a terület tengelyében meglévő ipari műemlékek között létrejövő városi hálózatra fűződnek fel. Ők az alsó területrészen egy többfunkciós nagy befogadó képességű rendezvény csarnoknak adnának helyet, itt lehetne például koncertet tartani. Ez a csarnok az új térrel illetve Csajkovszkij parkkal kapcsolatot teremtene, melyben külső és belső összenyithatóságával a tér városi szintű kihasználása válik lehetővé. A terület magasabban fekvő részén pedig egyfelől közösségi funkciók kapnának helyet, másfelől lakásépítésre nyílik lehetőség. A musical színház a budapesti Erkel színházzal megegyező befogadó képességű létesítmény lenne, míg a mögötte található hotel parazitaként magasodna a meglévő épületek fölé. A hotelhez jól kapcsolódik a terület alatti pincék fürdőként történő hasznosítása, illetve pincék részeleges feltárásával és bekapcsolása a felszíni hálózatokba egyedülállóan vonzó térélményt és újabb funkciók elhelyezésére teremtene lehetőséget. A lakóterület alatt fekvő pincék hasznosítása például magába foglalja a parkoló rendszer betelepítésének vizsgálatát – vélik az építészek, valamint a pincerendszeren átvezetett gépészeti rendszer kialakítását, ami a felszíni létesítmények hűtésére-fűtésére használja a pincék állandó hőmérsékletét.

forrás: ingatlanmagazin.com

További képek a barlangváros tervéről:

3 komment

Címkék: barlangváros

A bejegyzés trackback címe:

https://10ker.blog.hu/api/trackback/id/tr351524298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Manóvezér 2009.11.15. 15:30:54

Kedves Kvazimir!Nagy figyelemmel olvasok, minden az S1 tervvel kapcsolatos cikket. Jómagam azon a véleményen vagyok, hogy az egész csak a helyi (országos?) politikusok sok hektáros játszótere... Amióta a gyárak (sör és csokoládé) megszűntek, már több arra érdemes befektetetőt lehetett volna találni. Ugyanez vonatkozik a korábban szintér nagy erővel beharangozott "Kőbánya kapuja" tervezetre a Mázsa téri piac helyén. Piac évek óta nincs... Kőbánya kapuja sincsen...

Voloka 2010.01.23. 15:53:11

Egyáltalán...sajnos semmi sincsen...
Szánalmas

bam-bi 2010.02.14. 07:59:19

Olvasom az ismertetőt és nagyon impozánsnak tartom a terveket. Amennyiben ez így ki van dolgozva, akkor mi tart ilyen sokáig? A cikk szerint Angol befektető érdeklődik. Hol tarthatnak a tárgyalások? Vagy csak választási reklám?