A kerület egyik legmeghatározóbb és legnagyobb múltra visszatekintő gyára a Kőbányai Sörgyár. Bevallom, ez idáig nagyon keveset tudtam a több mint másfél évszázados történelméről. Szerencsére elképesztő mennyiségű információt és az index.hu fotósának köszönhetően jó pár képet is tudok majd csatolni a bejegyzésemhez.
1854-ben két sógor, Barber és Klusemann serfőzdét nyitott a külső Jászberényi úton, egy évvel megelőzve a Schmidt-féle Kőbányai Serház Társaságot. A két söröscég hetven éven át folyamatosan versenyzett egymással, mígnem 1923-ban egyesültek.
Az egykori kőfejtő helyén, egymás szomszédságában hat gyár, épült ötven év alatt. Barber Ágost és Klusemann Károly után egy évvel, 1855-ben a Kőbányai Serház Társaság is megnyitotta üzemét, amelyet hét év múlva már Dreher-gyárnak hívtak, mivel a schwehati sörkirály, Dreher Antal 1862-ben megvásárolta az ígéretes telepet.
Egy évvel később meghalt Dreher Antal. Helyét fia, Jenő vette át. Ez azonban nem törte meg a gyár fejlődését. 1885-ben már harmincezer hektoliterrel gyártottak többet, mint a vetélytárs.
A XX. század eleje ismét fellendülést hozott és egy újabb társaságot, a Fővárosi Serfőzde Rt.-t. A régiek erre korszerűsítéssel és bővítéssel válaszoltak; az 1907 óta önállóan működő Dreher-gyár időközben egymillió hektoliterre növelte éves kapacitását, akárcsak a tőle elmaradni nem kívánó Első Magyar Részvény Serfőzde Rt., a hajdani Barber-Klusemann gyár utódja.
Az első világháború véget vetett a nagy sörözéseknek, ám a várt boldog idők a békekötés után sem köszöntek be. Trianon a területekkel a sörpiacokat is leválasztotta Magyarországról. A sörgyárak összefogtak és 1923-ban megalakult a Dreher-konszern a névadó, valamint a Részvény és a Haggenmacher sörfőzdék részvételével. A sörfőzést a Részvény telepére korlátozták, a Haggenmacher gyárban textilüzemet rendeztek be, a Dreher pedig maláta, likőr és csokoládé gyártásába kezdett. A cég a sörpiac 66 százalékát tudhatta magáénak. 1934-ben megvásárolta a Fővárosi Serfőzde részvényeit is, és ezzel 75 százalékra növelte részesedését.
Amikor a tröszt 1982-ben felbomlott, a gyár nagyszabású rekonstrukcióba kezdett, de mire befejezték, kiderült, hogy a kapacitásnövelés helyett a minőségfejlesztésre kellett volna koncentrálni. 1987-ben a gyár újra megjelent a Dreher márkanévvel, ám a piaci részesedésnek ekkor már csak 34 százalékát birtokolta.
Továbbra is a magyar márkákat - Kőbányai Világos, Arany Ászok, Korona, Dreher Export, Pils és Bak - gyártják. Szeretnék megőrizni a dreheri örökséget, megtartani mindent, amihez emlékek fűződnek. Nincs könnyű dolguk, 141 év még a sörgyártásban is hosszú idő.
További képek a gyártelep már lebontott és bezárt részeiről:
Hozzászólások